Per, amely nem 141 éve, hanem ezer, sőt több tízezer éve nem zárult le. Latens bűncselekmények sorozata a mai napig tesz tönkre „gój” családokat, amelyek miatt joggal vetődik fel a kérdés: hogyan viszonylik a felfedezett bűncselekmények száma az elkövetett bűncselekmények számához?
Hogyan működhet egészségesen, hatékonyan egy társadalom jogrendszere állandó kettős mérce alkalmazásával?
De most maradjunk az ártatlanul meghalt keresztény gyermeknél, aki mellett a törvény még ma sem áll ki.
Szenvedett, elvérzett, és máig nem tisztázottan zsidó rituális szertartás áldozatává vált.
A „tiszaeszlári vérvád” néven ismert ügy nem maradhatott titokban. (Keresztény gyermekeknek – különösen húsvétkor – azért kell zsidó rituális szertartás szerint meghalnia, hogy kovásztalan kenyér: macesz alapanyagául szolgáljanak. Forrás: Wikipedia)
Solymosi Eszterke tragédiája a leghíresebb magyarországi vérvád-ügy, az 1882-83-ban lezajlott tiszaeszlári per volt.
Ekkor egy 14 éves keresztény kislány, Solymosi Eszterke tűnt el nyomtalanul a helyi zsinagóga környékén a szabolcsi településen.
A gyanú hamarosan a helyi zsidókra terelődött, akiknél éppen idegenből jött koldus zsidók tanyáztak.
Eszterke édesanyja feljelentést is tett a zsidók ellen, de a karhatalom először csak országos körözést adott ki.
Később azonban a zsinagóga (zsidó) gondnokának 4 éves kisfia a focipályán keresztény játszótársainak kikotyogta, hogy a bátyja, Scharf Móric a kulcslyukon keresztül látta, ahogy a zsidók rituálisan kivégzik (a torkát elvágják) Solymosi Eszterkét, akit korábban neki kellett becsalogatnia a zsinagógába.
A 16 éves Móric először vonakodott vallomást tenni, végül mindent részletesen előadott a nyomozóknak.
Ennek alapján több zsidót letartóztattak.
Bizonyítja, hogy Solymosi Eszterke nem baleset áldozata lett, hogy hónapokkal a kislány eltűnése után (június 18-án) zsidó tutajosok egy fiatal nő holttestét fogták ki a Tiszából, aki Solymosi Eszterke ruháit viselte.
Az orvosszakértők azonban megállapították, hogy a kifogott nő 20 év körüli volt, Solymosi Eszter pedig 14, a holttest eredetileg szőke (haját leborotválták), az eltűnt kislány pedig barna volt.
Végül az édesanyja egyértelműen kijelentette, hogy a holttest nem a lányáé, valakik tehát egy idegen holttestet öltöztettek fel az ,,eltűnt” Solymosi Eszterke ruháival.
A tiszaeszlári per nemzetközi érdeklődést váltott ki, a nemzetközi pénzvilág zsidó mágnásai is figyeltek az ügyre, s végül valamennyi zsidó vádlottat felmentették 1882-ben Eötvös Károly és védőtársai.
Az akkori helyzetet jól jellemzi, hogy az ítélet hírére zavargások robbantak ki, a gyanúsított zsidók pedig elmenekültek az országból.
Később kiderült, hogy a felmentő ítélet a zsidóknak hatvanmillió forintjába került, s több köztisztviselő számolt be vesztegetésekről.
Olvasd el a fentebb írt tényeket és ne a libsi propagandát nyomd! A történet folytatását láttuk Körmenden,amikor hasonló módon gyilkoltak meg egy kislányt a saját lakásukban! Egy (zsidó származású) magasrangú rendőr vezette a nyomozást!(A gyerek nyakát átvágták,de vér nem volt!)Egy szerencsétlen,mentálisan beteg fiatalembert ítéltek el ez ügyben.A beismerő vallomását veréssel,kínzással csikarták ki! Az ügyben résztvevő igazságügyi írásszakértő egyértelmű megállapítása az volt,hogy nem T.G. az elkövető! De a titoktartási kötelezettsége miatt nem beszélhetett! Mint később hallottuk,megverték,fenyegették őt is!Csakúgy,mint a fia ártatlanságáért harcoló édesanyát is! Viszont az is érdekes,hogy az ítélet a brutális gyilkosság ellenére enyhének mondható 13 év fegyház lett! Azóta is hallgatás övezi ezt a zavaros ügyet….
Tóth Anitának.
Ha butaságot kell terjeszteni, szítani a gyűlöletet, azonnal
megjelenik a falkaszellem, és benne a nők. Remélem csak itt 🙂
Az ilyen, az életben ki nem élt vágyak kielégítésére kiváló ez a lehetőség.
Akit pedig a fenti téma egyáltalán érdekel, olvassa el a hazai klasszikust,
Krudy Gyula könyvét. Ez előbb újság cikkek voltak, csak 1975 -ben adták ki egyben.
Szegény cselédlány, nem gondolta volna, hogy a vízbefúlásával világhírű lesz.
“A tiszaeszlári Solymosi Eszter” Krúdy Gyula dokumentum regénye,
a magyar irodalom egyik klasszikusa. Oldal: mek,oszk,hu és ott pdf formátumban is.