120 évvel ezelőtt – Kossuth Lajos gyászünnepsége a fővárosban

A magyar szabadságharc vezéralakja, Kossuth Lajos (1802-1894) március 20-án este 11 órakor hunyt el Torinóban.

Holttestét, melyet március 30-án Budapestre hoztak, a Nemzeti Múzeum oszlopcsarnokában ravatalozták fel.

1894. április 1-jén félmillió ember kísérte utolsó útjára a Kerepesi temetőbe.

Krúdy Gyula a „A holt Kossuth Pesten” című írásában említi, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia lakói két nevezetes temetést láttak: Kossuth Lajos és Ferenc József temetését.

Kossuth temetésén azonban sokkal többen voltak, mint Ferenc Józsefén.

Az volt a ritka ember, aki nem jött el. „Százezrek és százezrek szállták meg az utcákat, mert hiszen előre kihirdették, mely útvonalon viszik Kossuthot a temetőbe.

A Múzeumból a fél város megkerülésével az Andrássy úton, Teréz körúton, Erzsébet körúton át a Kerepesi útra és onnan a temetőbe, ahol már felállították Kossuth fekete márványból való, de ideiglenesnek mondott kriptáját, a Deák-mauzóleum közelében.”

Kossuth Lajos temetése országos megmozdulás volt, bár Ferenc József megtiltotta a nemzeti gyászt.

Jókai Mór nagy sikert ért el ezen a napon Kossuth koporsója felett mondott beszédével.

Jelzet: BFL XI. 916 Klösz György és Fia Cég iratai

magyartudat.com

 

Powered by Facebook Comments

2 thoughts on “120 évvel ezelőtt – Kossuth Lajos gyászünnepsége a fővárosban

  1. Ki is a Kos-útján járó?

    Mégis hasznos egy ilyen élvonalbeli haladár szemével is látni a 48-49-es eseményeket. Ma a szocialista-kommunista és egyéb felforgató eszmék hivatalosan nem éppen divatosak, ezért szemérmesen elhallgatják 48 hőseinek ilyen irányú befolyásoltságát és hőstetteit, és a régi hazafias demagógia mögé rejtik a forradalmárok valódi, romboló jellegét. E szempontból hasznosak a szocializmus kori könyvkiadások, mert akkor a reformkoriak, vagy 48-asok ultra bal kötődéseivel még dicsekedtek is. Supka művét a nyolcvanas években csak újra kiadták. Supka eredetileg még olyasmiket is megfogalmazott, amiket a szocializmus-kori szerzők különböző okokból nem tettek meg, ami számomra duplán érdekes nézőpontot jelent. Vagyis a könyv témája: miért büszke egy hazaáruló szabad kőműves, világszétverő 48-ra, és mit tart hibának (nem elég radikálisnak) benne?
    Kossuth „bátran” volt képmutató és demagóg, a népfelszabadító álruhájában villogva… De a magyar országgyűlés határozata még istenes volt, ha az erdélyiével hasonlítjuk össze, amely a parasztbirtok jó részét – néhol négyötödét – minden kárpótlás nélkül egyszerűen a földesúrnak ítélte oda. Erről a határozatról írta Kemény Zsigmond báró a lesújtó szavakat: „Szépen kirabolva van a nép!”
    Később e gondolatot így egészíti ki: „Az állam úgyszólván teljes pénzhiánnyal küszködött (…) S ide vezethető vissza Kossuthnak az, az indítványa is a jobbágykérdésben, hogy ne az állam vállalja a nemesség pénzkárpótlását, hanem maguk a jobbágyok; s miután készpénz aligha akad elegendő erre a célra, ezért a jobbágyközösségek földátengedés fejében is követelhessék a megváltást.”
    A 48-as forradalmakban oly fontos kezdeményező szerepet játszó Marx helyeslő értékelése szerint a kapitalizmus az „eredeti tőkefelhalmozás” (rablás, lopás, csalás) útján szerzett tőkéjével behatol a mezőgazdaságba, és annak korábbi „feudális” formáit szétverve az addigi önellátó, fenntarthatóbb gazdálkodási formákat, társadalmi viszonyokat haszonelvű, pénzalapú viszonyokká alakítja át
    A forradalom az uzsorát és a szabad rablást szabadította el. A pénzuralmi rendszer farkasa a „feudális korlátok” ledöntése után akadálytalanul törhetett be a falu, a mezőgazdaság aklába és egy évszázad alatt (a téesz-szervezés korára) maradéktalanul fel is zabálta a bárányokkal, a parasztokkal együtt a fenntartható élet alapjait!
    Hát nem magyar, nemzeti ügy volt a forradalom, hanem francia? Akkor talán már értjük, miért robbant ki szinte „varázsütésre” egyszerre Európa tizenvalahány nagyvárosában… Ilyen összehangolt (!) világforradalmi akciót nehezen indokolhatnánk a kiskunsági, vagy somogyi bordézsma problémáival.
    Ne feledjük, a szobrokkal ékesített Kossuth szabadkőműves volt! Kit is, mit is szolgált? Ma is van ilyen politikusunk! Gondoljunk bele, meg helyzetünkbe! Meg van, egy kitüntettünk aki kinevezte!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás