Most itt vagy
Itt > Főoldal > 120 évvel ezelőtt – Kossuth Lajos gyászünnepsége a fővárosban

120 évvel ezelőtt – Kossuth Lajos gyászünnepsége a fővárosban

A magyar szabadságharc vezéralakja, Kossuth Lajos (1802-1894) március 20-án este 11 órakor hunyt el Torinóban.

Holttestét, melyet március 30-án Budapestre hoztak, a Nemzeti Múzeum oszlopcsarnokában ravatalozták fel.

1894. április 1-jén félmillió ember kísérte utolsó útjára a Kerepesi temetőbe.

Krúdy Gyula a „A holt Kossuth Pesten” című írásában említi, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia lakói két nevezetes temetést láttak: Kossuth Lajos és Ferenc József temetését.

Kossuth temetésén azonban sokkal többen voltak, mint Ferenc Józsefén.

Az volt a ritka ember, aki nem jött el. „Százezrek és százezrek szállták meg az utcákat, mert hiszen előre kihirdették, mely útvonalon viszik Kossuthot a temetőbe.

A Múzeumból a fél város megkerülésével az Andrássy úton, Teréz körúton, Erzsébet körúton át a Kerepesi útra és onnan a temetőbe, ahol már felállították Kossuth fekete márványból való, de ideiglenesnek mondott kriptáját, a Deák-mauzóleum közelében.”

Kossuth Lajos temetése országos megmozdulás volt, bár Ferenc József megtiltotta a nemzeti gyászt.

Jókai Mór nagy sikert ért el ezen a napon Kossuth koporsója felett mondott beszédével.

Jelzet: BFL XI. 916 Klösz György és Fia Cég iratai

magyartudat.com

 

Powered by Facebook Comments

2 thoughts on “120 évvel ezelőtt – Kossuth Lajos gyászünnepsége a fővárosban

  1. Ki is a Kos-útján járó?

    Mégis hasznos egy ilyen élvonalbeli haladár szemével is látni a 48-49-es eseményeket. Ma a szocialista-kommunista és egyéb felforgató eszmék hivatalosan nem éppen divatosak, ezért szemérmesen elhallgatják 48 hőseinek ilyen irányú befolyásoltságát és hőstetteit, és a régi hazafias demagógia mögé rejtik a forradalmárok valódi, romboló jellegét. E szempontból hasznosak a szocializmus kori könyvkiadások, mert akkor a reformkoriak, vagy 48-asok ultra bal kötődéseivel még dicsekedtek is. Supka művét a nyolcvanas években csak újra kiadták. Supka eredetileg még olyasmiket is megfogalmazott, amiket a szocializmus-kori szerzők különböző okokból nem tettek meg, ami számomra duplán érdekes nézőpontot jelent. Vagyis a könyv témája: miért büszke egy hazaáruló szabad kőműves, világszétverő 48-ra, és mit tart hibának (nem elég radikálisnak) benne?
    Kossuth „bátran” volt képmutató és demagóg, a népfelszabadító álruhájában villogva… De a magyar országgyűlés határozata még istenes volt, ha az erdélyiével hasonlítjuk össze, amely a parasztbirtok jó részét – néhol négyötödét – minden kárpótlás nélkül egyszerűen a földesúrnak ítélte oda. Erről a határozatról írta Kemény Zsigmond báró a lesújtó szavakat: „Szépen kirabolva van a nép!”
    Később e gondolatot így egészíti ki: „Az állam úgyszólván teljes pénzhiánnyal küszködött (…) S ide vezethető vissza Kossuthnak az, az indítványa is a jobbágykérdésben, hogy ne az állam vállalja a nemesség pénzkárpótlását, hanem maguk a jobbágyok; s miután készpénz aligha akad elegendő erre a célra, ezért a jobbágyközösségek földátengedés fejében is követelhessék a megváltást.”
    A 48-as forradalmakban oly fontos kezdeményező szerepet játszó Marx helyeslő értékelése szerint a kapitalizmus az „eredeti tőkefelhalmozás” (rablás, lopás, csalás) útján szerzett tőkéjével behatol a mezőgazdaságba, és annak korábbi „feudális” formáit szétverve az addigi önellátó, fenntarthatóbb gazdálkodási formákat, társadalmi viszonyokat haszonelvű, pénzalapú viszonyokká alakítja át
    A forradalom az uzsorát és a szabad rablást szabadította el. A pénzuralmi rendszer farkasa a „feudális korlátok” ledöntése után akadálytalanul törhetett be a falu, a mezőgazdaság aklába és egy évszázad alatt (a téesz-szervezés korára) maradéktalanul fel is zabálta a bárányokkal, a parasztokkal együtt a fenntartható élet alapjait!
    Hát nem magyar, nemzeti ügy volt a forradalom, hanem francia? Akkor talán már értjük, miért robbant ki szinte „varázsütésre” egyszerre Európa tizenvalahány nagyvárosában… Ilyen összehangolt (!) világforradalmi akciót nehezen indokolhatnánk a kiskunsági, vagy somogyi bordézsma problémáival.
    Ne feledjük, a szobrokkal ékesített Kossuth szabadkőműves volt! Kit is, mit is szolgált? Ma is van ilyen politikusunk! Gondoljunk bele, meg helyzetünkbe! Meg van, egy kitüntettünk aki kinevezte!

Vélemény, hozzászólás?

Top